Mire való az Online Számla?
Az Online Számla rendszer célja, hogy az adóhatóság még könnyebben kiszűrhesse a jogosulatlan áfavisszaigényléseket. Miért lesz ez jó mindenkinek?
Az áfa az állami költségvetés egyik legnagyobb bevételi tétele. Tavaly összesen 3525 milliárd forintot szedett be ezen a jogcímen az állam, idén pedig ennél közel 9 százaléknyival többet, több mint 3838 milliárd forintnyit tervez beszedni a KSH adatai szerint.
Ugyanakkor az egész Európai Unióban gondot okoz, hogy az egyes országok áfábevételei elmaradnak attól, mint amennyit az üzleti tranzakciók alapján valójában be lehetne szedni. EU-s szinten 2015-ben például 152 milliárd eurónyi áfabevételt nem sikerült beszedniük a tagállamoknak. Bár némi javulás tapasztalható, a hiány mértéke továbbra is elfogadhatatlanul magas – állapította meg az Európai Bizottság 2017-ben.
A beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti arányt nevezik áfarésnek, és ahogyan uniószerte, úgy itthon is nagyon igyekeznek a döntéshozók ezt a rést betömni, hogy ne csoroghassanak el az államnak járó bevételek az áfacsalók zsebébe. Magyarországon az elmúlt néhány évben sikerült jelentős lépéseket tenni az áfarés csökkentése érdekében, ahogyan azt a lenti ábra is mutatja. Az eredmények a NAV által bevetett két csodafegyvernek tituált eszközének köszönhetőek: az online pénztárgépek rendszerének és az ekáernek.
Bár mindkét újítás bevezetése emlékezetesen zajosra sikerült, az eredmények gyorsan megmutatkoztak. Az online pénztárgépek rendszere és az ekáer már az első két évben 400 milliárd forintot hozhatott az államkasszának – írja az NGM honlapja Tállai András nyilatkozatára hivatkozva.
Az Online Számla: az újabb csodafegyver
Azzal, hogy július 1-től az Online Számla rendszer bevezetésével a NAV gyakorlatilag valósidőben látja majd a nagyobbacska összegű áfásszámlákat, várhatóan tovább fog csökkenni az áfarés. Bár kezdetben csak a 100 ezer forintnál magasabb áfatartalmú számlákat kell majd beküldeni azonnal a NAV rendszerébe interneten keresztül, nem kétséges, hogy hamarosan minden áfás számlára kiterjesztik majd a kötelezettséget. Azaz minden olyan számlát be kell küldeni az adóhatósághoz, amely alapján áfát lehet visszaigényelni. (Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a magánszemélyek részére kiállított számlákat továbbra sem kell majd beküldeni.)
A számlákon szereplő adatokat vagy a számlázó szoftverek fogják automatikusan beküldeni az adóhatósághoz, vagy ha valaki papír alapú számlatömböt használ, akkor kézzel kell majd egyesével begépelnie a számlán szereplő minden adatot.
Amint a számla elkészül, a számlázó szoftver azonnal be fogja küldeni az rajta szereplő adatokat az adóhatósághoz egy olyan formátumban, amit a NAV kockázatelemző szoftvere a másodperc törtrésze alatt képes feldolgozni. A jogtalan áfavisszaigényléseket a konkrét cég adószámához kapcsolaható összes számla elemzésével pillanatok alatt le lehet majd leplezni.
Hogy mennyit hozhat az államkasszának az online számlázás? Akár százmilliárdos nagyságrendű is lehet az extra adóbevétel – írta a Magyar Idők április 13-i számában.
Koncepció van az intézkedések mögött
Két gazdaságpolitikai koncepció rajzolódik ki a fenti intézkedésekből.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője, Domokos László többször nyilatkozott a fenntartható kifehérítés elvéről. Az elv lényeg: ahhoz, hogy az állam több bevételhez jusson, nem adót emel, hanem új technológiai eszközöket bevetve inkább azon igyekszik, hogy minden egyes forintot beszedjen azoktól is, akik inkább trükköznének.
A szürke- és a feketegazdaság kifehérítésével befolyó összegeket később lehet majd adócsökkentésre is fordítani. Ha a bevételek megbízhatóan, hosszú távon is fenntarthatóan befolynak az államkasszába, akkor napirendre kerülhet az áfacsökkentés. Fontos előrelépés lenne, hiszen a világ egyik legmagasabb, 27%-os áfakulcsa Magyarországon van. A magas áfa pedig növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket* és adókerülésre csábítja a vállalkozásokat. Minél több áfát kell befizetniük a cégeknek, annál fájdalmasabb a közteherviselés. Az áfát pedig épp úgy ki kell fizetnie az üzletekben a legkisebb jövedelemmel rendelkező kisnyugdíjasnak, mint a tehetőseknek, és míg a gazdagoknak nem jelent különösebb terhet például az élelmiszervásárlás, addig a magas áfa érzékelhetően sújtja a szegényeket.
A másik fontos trend, hogy az adóhatóság igyekszik lépést tartani a világban zajló digitális átalakulással. A digitális forradalom technológiát – mint például a big data elemzést – egyre inkább használják majd kockázatelemzésre, így a hatékonyabbá válik majd az adóbeszedés és visszaszorítható a feketegazdaság.
Felforgató hatások
Hogy a NAV bevezeti július 1-től az Online Számla rendszerét, az nem kérdés. Hogy zajos lesz az indulás, sokan fognak háborogni, az szintén nem kérdés. A kérdés inkább csak az, hogy vajon tudják-e a gazdaság szereplői, hogy milyen következményei lesznek az Online Számlának?
A vállalkozásoknak számolniuk kell azzal, hogy:
- az induláskor lesz némi adminisztrációs vesződség és informatikai feladat az egyáltalán nem egyszerű regisztrációs folyamattal;
- lesznek bírságolások, hogy példát statuáljanak azoknak, aki nem végzik el a regisztrációt;
- az értékhatárt hamarosan el fogják törölni, így gyakorlatilag minden vállalkozó és vállalkozás érintett lesz;
- a NAV fejlesztése révén csökkenhetnek a könyvelési díjak;
- az Online Számla rendszerén alapuló szolgáltatások révén valósidőben követhető lesz a befizetendő vagy visszaigényelhető áfa aktuális összege;
- és nagyon-nagyon hamar szinte teljesen automatizálható lesz a számlafeldolgozás.
*Zárójeles megjegyzés
Szociológiai kutatások kimutatták, hogy egy társadalom annál betegebb, minél egyenlőtlenebb. Ez a speciális stresszforrás épp úgy hatással van a szegények és a gazdagok egészségi állapotára is, valamint olyan mutatókra, mint születéskor várható élettartam, a mentális betegségek, a bűnözés, a gyilkosság előfordulási aránya, a bebörtönzési ráta vagy az iskolázottság. A témáról egy izgalmas TED-videót ajánlunk a link alatt.
