Göngyöleg számlázása az online számla korszakában

Általános és helyesnek vélt gyakorlat, hogy a göngyöleg mozgását értékesítési és beszerzési (visszaszállított göngyöleg) oldalon egyaránt a vevő számlán szerepeltetik. A NAV online számla rendszerének bevezetése után azonban ellenőrzést hozhat a nyakára mindenki, aki így jár el.

Így szoktuk elszámolni a göngyöleget

Az áru szállítólevelén szerepeltetve megy ki vevőnek, majd a következő szállításkor a szállítólevélre vezetik fel a visszaadott göngyölegeket. A számlázáskor a göngyöleg különbséget írják a számlára a szállítólevél adatai alapján.

Ez a gyakorlat két törvény rendelkezéseit is sérti: a számviteli törvényt és az adótörvényeket. Az NAV online számla rendszerének bevezetését követően azonban többé nem marad rejtve ez a rosszul elterjedt gyakorlat sem.

Még akkor is muszáj változtatni a bevett szokásokon, ha nem minden számla bukik meg a feltöltésen. Ilyen eset lehet például az, amikor a kiszállított és visszaszállított göngyöleg értékének összeg nulla, vagy ha kevesebb a visszaszállított göngyöleg, mint a kiszállított.

A göngyöleg helyes számlázása

Ahhoz, hogy világos legyen, hol fog a NAV számára is feltűnni a rossz gyakorlat, meg kell ismerkednünk a helyes megoldással.

A göngyöleget mint cikket értékesítjük vevőnek. Ennek van árbevétele és adóvonzata. A visszaszállított göngyöleget azonban megvásároljuk a vevőtől, amiről a vevőnek mint eladónak kellene számlát kibocsátania.

Mi a baj az elterjedt, de hibás gyakorlattal?

A számviteli törvényt ott sértjük a jelen gyakorlattal, hogy a visszahozott göngyöleg csökkenti az árbevételt, ezzel hamis képet adunk az eredménykimutatásban, az áfatörvényt pedig ott sértjük meg, amikor csökkentjük a fizetendő adót, miközben növelni kellene a levonható adót. Ez utóbbi már alkalmas akár jelentős mértékű adóoptimalizálásra is, vagy javíthatjuk vele a vállalati cashflowt.

Vegyünk akkor példákat, amelyeket a számlaadatok beküldésekor, ha be is fogad a NAV rendszere – mert kiszűrni nem tudja-, a vállalat kockázat elemzési mutatóiban feltehetően nyomot hagynak.

A legdurvább:

A számla negatív adót tartalmaz. Ez még akkor sem kerül majd feltöltésre, ha az adóértékhatárt lecsökkentik, akár 0-ra, mert a nulla alatt van. Az adóbevallásban bekerül a 30, 33, 34, 35 sorok egyikébe, ahová a könyvelő bekényszeríti, helytelenül.

Az egyszerűbb eset:

A 91 ezer adótartalom miatt nem kerül feltöltésre, holott a számlán szereplő göngyöleg-visszaszállítás nem csökkenthetné a fizetendő adót, és a számla feltöltés köteles lenne. A számla feltöltés ebben az esetben nem is képes a NAV kockázatelemző rendszerét bővíteni. Mitől lesz mégis probléma?

Ez a feltöltött számla okozza a bajt:

A fenti számla tételei is feltöltésre kerülnek, így elemezhető, hogy olyan, a fizetendő adót csökkentő tétel található rajta, ami más esetben éppen a számlafeltöltési kötelezettséget sértheti. Ha ez kellő gyakoriságot ér el, akkor egészen biztosan várható egy ellenőrzés, ahol már a fel nem töltött számlákra is fény derül, melynek darabja akár 500 ezer forintnyi bírságot is érhet.

H I R D E T É S